nov 2, 2017

Egy világkupa margójára: interjú Peterdi Andrással

Mint az az oldal előző hírében olvasható, Peterdi András fantasztikus szerepléssel az ötödik helyen végzett a Férfi Párbajtőr Világkupán a svájci Bernben.
Andrással a részletekről beszélgettünk.

– András, mi volt ezúttal a jó szereplés záloga?
– A csoportkörben a hat győzelem, tehát a veretlen selejtező volt a célom. Koncentrált és nyugodt vívást terveztem, és ez sikerült is. Ezzel egyből felkerültem a 64-es főtáblára, nem kellett többet vívnom, s így nagyon sok energiám megmaradt, ez fontos volt a másnap folytatódó 64-es táblán. Az Amerikai ellenfelet magabiztosan sikerült megvernem, még ha ez az eredményből annyira nem is látszott.
– A 16-ba jutásért a nyári, lipcsei VB bronzérmesével, Rédli Andrással kerültél szembe. Hogyan fogadtad a helyzetet?
– Az Ezredessel (Rédli András beceneve) nagyon jó baráti kapcsolatban vagyok. Külföldi versenyeken senki sem szeret csapattárssal, honfitárssal vívni, de persze mindannyian tudjuk, hogy a páston a legjobb barát is ellenfél. Az asszó elején a vezetés megszerzése volt a cél. Ez sikerült, és bejött minden akció, amit terveztem.
– A világbajnok olasz Pizzo-t kellett legyőznöd a negyeddöntőbe kerülésért. Milyen volt vele, illetve utána ukrán ellenfeleddel vívnod, akit végül nem sikerült legyőznöd?
– Pizzo már 7/2-re vezetett, amikor igazán elkezdem vívni, addig csak tapogatóztam, kerestem a rést a pajzson. Szerencsére megtaláltam. Végig nyugodt voltam, akkor is, amikor 14/11-re vezettem, és Pizzo egyenlített. A körülményekhez képest akkor is higgadt tudtam maradni, nem idegeskedtem, és ez segített a győztes találat beadásában.
A négybe jutásért fejben már kicsit elfáradtam. Még tudtam egyenlíteni Stankevych ellen 12/14-ről, de a győztes találat elmaradt, miután rossz döntést hoztam. Bátran támadnom kellett volna…

Amikor egy koncentrált asszó győzelemmel végződik… | Fotó: A. Bizzi / FIE

– Mi kellett még a jó szerepléshez? Szerencséd volt?
– A verseny előtti napokban Kulcsár Győző mesteremmel, és Szász-Kovács Emesével is beszélgettem a verseny kapcsán, ez nagyon jót tett.
“A lényeg hogy élvezd a vívást, lazán, felszabadultan, mosolyogva” – azt hiszem ez volt a kulcs. A munka el volt végezve, és most valóban felszabadultan, minden teher nélkül vívhattam!
Ezt Danka Sanyi bá’ nevelőedzőm is mindig mondta!
Nagyon köszönöm a sok biztatást, támogatást mindenkinek, külön kiemelve a PTE-PEAC Vívószakosztályt, Kulcsár Győzőt, Danka Sándort, és családomat!

Szívből gratulálunk András eredményéhez!

PTE-PEAC Vívószakosztály

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.